betegségek helyett jó beszéljünk az egészségről!
Az első globálisan elfogadott definíció
Az 1948-as megalakulásakor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egészséget a következőképpen fogalmazta meg: „A teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Eszerint az egészséget nem csupán (1) a testi, biológiai, szervezeti (orvosi) működés alkotja, hanem (2) a lelki, szellemi (önkiteljesülés, belsőbéke, párkapcsolat) és (3) a szociális (társas környezeti) “jólét” is.
Szemléletváltás
Az 1950-es évekig úgy tekintettek az emberre, mint a kívülről érkező betegségek passzív befogadójára. Az 1960-es évek óta foglalkoznak azzal, hogy az egyén életmódja hogyan befolyásolja az egészségi állapotát, bár úgy gondolták, az életmód kizárólag az egyéni döntések eredménye. Csak az 1970-es évektől fordítottak figyelmet a társadalmi és környezeti tényezők befolyásának vizsgálatára. Az 1980-as évektől jelent meg az egészséges életmód hangsúlyozása, az egészség megtartása, fejlesztése. Alapfeltételei és forrásai is a előtérbe kerültek: “béke, lakás, otthon, élelem, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség. Az egészség tökéletesítésének ezen alapvető előfeltételek alkotta, biztos alapon kell nyugodnia.” Ottawai Charta 1986
Napjaink egészségszemlélete
Napjaink dinamikus egészségszemlélete magában foglalja a fogantatástól a halálig terjedő ívet, az élet szerves részeként kezeli a betegséget. A dinamikus modell szemlélete szerint minden ember elhelyezkedik az egészség-betegség kontinuum valamely pontján, és az idő múlásával elmozdul ezen a tartományon belül. A felnőtt népesség egészségi állapotának két legfontosabb jellemzője a várható élettartam és ezzel szoros összefüggésben az idő előtti halálozás aránya, valamint a megélt életévek során elérhető életminőség.
Milyen területekre figyeljünk?
- biológiai egészség: a szervezetünk megfelelő működése
- lelki egészség: személyes világnézetünk, magatartásbeli alapelveink, illetve a tudat nyugalmának és az önmagunkkal szembeni békének a jele
- mentális egészség: a tiszta és következetes gondolkodásra való képesség
- emocionális egészség: az érzések felismerésének, illetve azok megfelelő kifejezésének a képessége
- szociális egészség: másokkal való kapcsolatok kialakításának egészsége
A hagyományos kockázati tényezők
- a súlyos depresszió,
- a rossz életminőség,
- sport tevékenység hiánya
- az élet értelmének a hiánya
- dohányzás
“A környezeti hatások következtében kialakuló, a krónikus stressz lelkiállapotát jelző depressziós tünetegyüttes, más nemzetközi követéses vizsgálatok eredményeivel összhangban, a férfiak számára jelent nagyobb kockázatot, míg a negatív beállítottság, mint személyiségjellemző a nőknél fontosabb veszélyeztető tényező.” Kopp Mária, Skrabski Árpád 2006
Ki az egészséges?
“Az egészség a funkcionalitásnak az egyén számára megfelelőnek ítélt szintje. Tekintettel arra a körülményre, hogy tökéletes egészség a gyakorlatban nem létezik, döntő tényező az egyén egészségérzete, azaz milyen mértékben elégedett fizikai, szellemi és szociális állapotával. Az objektív mutatókkal jellemzett egészségi állapot gyakran nincs összhangban az egyén egészségérzetével. Máskor a fizikálisan és mentálisan viszonylag jó egészségi állapotot is kedvezőtlennek ítéli meg az egyén nyomasztó szociális-gazdasági gondjai közepette.” Ihász Ferenc testnevelő tanár, PhD.
Optimális egészség
Az emberek jelentős része valamilyen hiányossággal rendelkezik, de így is egészségesnek érzi magát és egészségesen tud élni, pl.:szemüvegesség, lúdtalp, kopaszság.
A pozitív egészség jegyei
– életöröm
– pozitív társas kapcsolat
– empátia (beleérző képesség)
– terhelhetőség
– jó közérzet
– kiegyensúlyozottság
– megelégedettség
– munkakedv
– kreativitás
Egészséges életmód
Az egészséges életmód kialakítása nem egyik napról a másikra megy, hanem egy folyamat eredményeként jön létre. Körülményeinket, szokásainkat jelenti, amelyek közt és ahogyan élünk, amelyek jellemzőek ránk és meghatározzák egyéniségünket, ezáltal valósítjuk meg az egészség megőrzését és megszilárdítását, a sikeres munkavégzést és az aktív hosszú életet.
Egészséges az életmódunk akkor, ha:
- – helyesen táplálkozunk (nem könnyű kideríteni, hogy a sok irányzat közül mi a helyes),
- – eleget mozgunk,
- – testünket edzéssel kondícióban tartjuk,
- – kerüljük a szervezetünkre kedvezőtlen hatásokat,
- – megfelelően tisztálkodunk, öltözködünk,
- – gondot fordítunk a külsőnkre,
- – megfelelő az időbeosztásunk,
- – tanulunk, kulturálódunk, lelkünket és szellemünket is gondozzuk.
[gview file=”http://www.km5.hu/wp-content/uploads/2014/08/EG_ALAP_az_egeszseg_kulturtorteneti_megkozelitese.ppt”]
Utószó
A fogalmak, amikkel találkozunk (a következő cikkekben is) komplex jelenségeket írnak le, a társadalom -és orvostudományok fejlődésével alakulnak és gazdagodik a jelentéstartalmuk, különösen a kutatási eredmények fényében. Minden tudományágra jellemző, a minél teljesebb körű magyarázatok és szabályszerűségek keresése. A kutatók egymás mellett létező elméleti modelleket, kereteket alkotnak, amiket újabb és újabb kutatások fényében változnak.
Egyre több fogalmat és jelenséget térképeznek fel különböző tudományterületek, így a fogalmi definíciók sokrétűvé válnak. A szabályszerűségek gyakran nem determinisztikusak, hanem inkább tendenciaszerűek, valószínűségeken alapulnak, különösen azokban a tudományokban, amelyekben az ember a vizsgálat tárgya. Így kérlek ne várj kőbe vésett igazságokat, amik önmagukban mindenre választ adnak.
Az Egészségfejlesztés alapelvei
(C)KM5 Önvédelmi Iskola 2013.